Mt 13,24-43 (Szent István Társulati Biblia)
24Más példabeszédet is mondott: „A mennyek országa hasonlít ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a földjébe.
25Amikor szolgái aludtak, jött az ellensége, és konkolyt szórt a búza közé, aztán elment.
26A vetés szárba szökött, és kalászt hányt, de a konkoly is felütötte a fejét.
27A szolgák elmentek a gazdához és megkérdezték: Uram, ugye jó magot vetettél földedbe? Honnét került hát bele a konkoly?
28Az így válaszolt: Ellenséges ember műve. A szolgák tovább kérdezték: Akarod, hogy elmenjünk és kigyomláljuk?
29Nem – válaszolta –, nehogy a konkolyt gyomlálva vele együtt a búzát is kitépjétek!
30Hagyjátok, hadd nőjön mind a kettő az aratásig! Aratáskor majd szólok az aratóknak: Előbb a konkolyt szedjétek össze, kössétek kévébe és égessétek el, a búzát pedig gyűjtsétek csűrömbe!”
31Egy másik példabeszédet is mondott nekik: „A mennyek országa hasonlít a mustármaghoz, amelyet fogott a gazda, és elvetett földjében.
32Ez kisebb minden más magnál, amikor azonban felnő, nagyobb minden veteménynél, fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai, s fészket raknak ágai között.”
33Ismét más példabeszédet mondott: „A mennyek országa hasonlít a kovászhoz, amelyet fogott az asszony, belekeverte három mérő lisztbe, s az egész megkelt tőle.”
34Ezeket mind példabeszédekben mondta el Jézus a népnek, s példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk.
35Így beteljesedett a próféta szava, mely így szólt:
35Példabeszédre nyitom ajkam,
35hirdetem, ami a világ teremtésétől fogva el volt rejtve.
36Akkor elbocsátotta a népet, s bement a házba. Odamentek hozzá tanítványai, és kérték: „Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédedet!”
37Így magyarázta meg nekik: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia.
38A szántóföld a világ, a jó mag az ország fia, a konkoly pedig a gonoszság fia.
39Az ellenség, aki veti, az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók az angyalok.
40Ahogy a konkolyt összeszedik, és tűzre vetve elégetik, úgy lesz a világ végén is.
41Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjenek össze országában minden botrányt és minden törvényszegőt.
42Ezeket tüzes kemencébe vetik, ott sírás és fogcsikorgatás lesz.
43Akkor az igazak ragyogni fognak, mint a nap Atyjuk országában. Akinek van füle, hallja meg!
Ugrás a hivatkozott fejezethezMt 13,24-43 (Káldi-Neovulgáta)
24Más példabeszédet is mondott nekik: „Hasonlít a mennyek országa egy emberhez, aki jó magot vetett szántóföldjébe.
25Amíg aludtak az emberek, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment.
26Amikor kisarjadt a gabona és kalászba szökkent, előtűnt a konkoly is.
27Odamentek a szolgák a gazdához és azt mondták neki: »Uram! Ugye, te jó magot vetettél a szántóföldedbe? Honnan van hát benne a konkoly?«
28Azt felelte nekik: »Ellenséges ember cselekedte ezt.« A szolgák erre megkérdezték tőle: »Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?«
29Ő azonban azt felelte: »Nem, nehogy a konkolyt kiszedve kitépjétek vele együtt a búzát is.
30Hagyjátok együtt felnőni mindkettőt az aratásig. Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Gyűjtsétek először össze a konkolyt és kössétek kévékbe, hogy elégessék. A búzát pedig gyűjtsétek össze a magtáramba.«”
31Egy másik példabeszédet is mondott nekik: „Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet egy ember fogott, és elvetett a szántóföldjébe.
32Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb lesz más veteményeknél. Fa lesz belőle, úgyhogy jönnek az ég madarai, és az ágai közt fészkelnek.”
33Azután egy másik példabeszédet mondott nekik: „Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet egy asszony fogott, azután belekeverte három mérőnyi lisztbe, amíg meg nem kelt az egész.”
34Mindezeket Jézus példabeszédekben mondta el a tömegnek. Példabeszéd nélkül semmit sem mondott nekik,
35hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott:
35„Példabeszédekre nyitom ajkamat,
35kijelentem a világ alapítása óta
35elrejtett dolgokat.”
36Akkor elbocsátotta a tömeget, és hazament. Tanítványai odamentek hozzá és azt mondták: „Magyarázd meg nekünk a példabeszédet a szántóföldben lévő konkolyról!”
37Ő azt felelte nekik: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia.
38A szántóföld a világ, a jó mag az Ország fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai.
39Az ellenség, aki elvetette, az ördög, az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok.
40Ahogy a konkolyt összeszedik és tűzben elégetik, úgy lesz a világ végén is:
41az Emberfia elküldi angyalait, azok összegyűjtenek az ő országából minden botrányos dolgot, azokat, akik gonoszat művelnek,
42és bedobják őket a tüzes kemencébe. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.
43Akkor az igazak ragyogni fognak Atyjuk országában, mint a Nap. Akinek füle van, hallja meg!
Ugrás a hivatkozott fejezethezMt 13,24-43 (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)
24Más példabeszédet is mondott nekik: „Hasonlít a mennyek országa az olyan emberhez, aki jó magot vetett földjébe.
25Amikor mindenki aludt, jött ellensége és konkolyt szórt a búza közé, aztán eltávozott.
26Szárba szökött a vetés és kalászt hányt, de fölütötte fejét a konkoly is.
27Erre a szolgák elmentek a gazdához és megkérdezték: Uram, ugye jó magot vetettél a szántóföldedbe? Honnan került belé a konkoly?
28Mire ő azt felelte: ellenséges ember műve az. A szolgák tovább kérdezték: akarod, hogy kimenjünk és kigyomláljuk?
29Nem, válaszolta, hogy a konkolyt gyomlálva ki ne tépjétek vele együtt a búzát is.
30Hagyjátok, hadd nőjön föl mindkettő az aratásig. Aratáskor majd megmondom az aratóknak: előbb a konkolyt szedjétek össze és kössétek kévébe, hogy tűzre kerüljön, a búzát pedig gyűjtsétek csűrömbe.”
31Egy másik példabeszédet is mondott: „Hasonlít a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember és szántóföldjébe vet.
32Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor fölnő, nagyobb minden veteménynél. Sőt akkora fává nő, hogy az ég madarai rászállnak és ágai közt fészket raknak.”
33Ismét más példabeszédet is mondott: „Hasonlít a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony és három véka lisztbe kever úgy, hogy az egész megkel.”
34Mindezt példabeszédekben mondta Jézus a népnek, példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk.
35Így beteljesedett a próféta jövendölése:
35„Példabeszédre nyitom ajkamat:
35hirdetem, mi rejtve volt a világ teremtésétől fogva.”
36Akkor elbocsátotta a népet és hazatért. Odamentek hozzá tanítványai és kérték: „Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédet.”
37Így magyarázta meg nekik: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia.
38A szántóföld, ez a világ. A jó mag, az ország fia, a konkoly pedig, a gonosz fia.
39Az ellenség, aki ezt veti, az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok.
40Mint ahogy a konkolyt összeszedik és tűzben elégetik, úgy lesz a világ végén is.
41Az Emberfia elküldi angyalait. Azok összeszednek országában minden gonosztettet és gonosztevőt,
42és tüzes kemencébe vetik őket. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.
43Akkor az igazak ragyognak majd, mint a nap, Atyjuk országában. Akinek füle van, hallja meg.
Ugrás a hivatkozott fejezethezMt 13,24-43 (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
24Más példázatot is mondott nekik:
24– Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a szántóföldjébe.
25De amíg mindenki aludt, eljött ellensége, és konkolyt vetett a búza közé, s elment.
26Amikor a vetés szárba szökött és magot hozott, megmutatkozott a konkoly is.
27A szolgák ekkor odamentek a gazdához, és ezt mondták neki: „Uram, ugye jó magot vetettél földedbe? Honnan van akkor benne konkoly?”
28„Ellenség tette ezt!” – mondta nekik. A szolgák erre ezt mondták:
28„Akarod, hogy kimenjünk, és összeszedjük?”
29Ő azonban ezt mondta: „Nem, mert a konkolyt gyűjtve kiszaggatnátok vele együtt a búzát is.
30Hadd nőjön együtt mindkettő az aratásig! Az aratás idején majd megmondom az aratóknak: »Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe!«”
31Más példázatot is mondott nekik:
31– Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember, és elvet szántóföldjébe.
32Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor megnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy jönnek az ég madarai, és fészket raknak ágai között.
33Más példázatot is mondott nekik:
33– Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amit fogott az asszony, belekevert három mérő lisztbe, és végül az egész megkelt.
34Mindezt példázatokban mondta el Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit nem mondott nekik,
35hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott: Példázatokra nyitom majd számat, és a világ kezdete óta rejtett dolgokat hirdetek.
36Ekkor elbocsátotta a sokaságot, és bement a házba. Tanítványai odajöttek hozzá, és ezt mondták:
36– Magyarázd meg nekünk a szántóföld konkolyáról szóló példázatot!
37Így válaszolt nekik:
37– Az, aki a jó magot veti, az Emberfia.
38A szántóföld a világ. A jó mag az Ország fiai, a konkoly a Gonosz fiai.
39Az ellenség, aki elvetette, az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok.
40Ahogy tehát összegyűjtik a konkolyt és elégetik, úgy lesz a világ végén.
41Az Emberfia elküldi majd angyalait, és összegyűjtenek Országából minden bűnre vezető dolgot és gonosztevőt,
42és a tüzes kemencébe dobják majd őket. Lesz ott majd sírás és fogcsikorgatás.
43Akkor az igazak majd ragyognak, mint a nap, Atyjuk országában. Akinek van füle, hallja meg!
Ugrás a hivatkozott fejezethezMt 13,24-43 (Káldi Biblia)
24Más példabeszédet ada eléjök, mondván: Hasonlóvá lett mennyeknek országa azon emberhez, ki jó magot vetett földébe.
25Mikor pedig aludtak az emberek, eljöve az ő ellensége, és fölül konkolyt vete a búza közé, és elméne.
26Mikor pedig felnőtt a vetés, és termést hozott, akkor föltetszék a konkoly is.
27Ekkor eljövén a családos ember szolgái, mondák neki: Uram! nemde jó magot vetettél földedbe, honnét vagyon tehát konkolya?
28És mondá nekik: Ellenséges ember cselekedte azt. A szolgák pedig kérdezék őt: Akarod-e, hogy elmenjünk, és kiszedjük azokat?
29És mondá: Nem, nehogy a konkolyt szedvén, kigyomláljátok azzal együtt a búzát is.
30Hagyjátok mindakettőt felnőni aratásig, és aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek ki előbb a konkolyt, és kössétek azt kévékbe megégetésre; a búzát pedig gyüjtsétek az én csűrömbe.
31Más példabeszédet ada eléjök, mondván: Hasonló mennyeknek országa a mustármaghoz, melyet vévén az ember, elvete földébe.
32Mely kisebb ugyan minden magnál, mikor pedig felnő, nagyobb minden növénynél, és fává leszen, úgy, hogy az égi madarak eljőnek és ágain laknak.
33Más példabeszédet monda nekik: Hasonló mennyeknek országa a kovászhoz, melyet vévén az asszony, elvegyíte három véka lisztbe, míg mind megkovászosodék.
34Mindezeket példabeszédekben mondá Jézus a seregnek, és példabeszédek nélkül nem szóla nekik;
35hogy beteljesedjék, mit a próféta jövendölt, mondván: Megnyitom számat példabeszédekben, kimondom, a mi el volt rejtve világ kezdetétől.
36Akkoron elbocsátván a sereget, haza méne, és hozzájárulának tanítványai, mondván: Fejtsd meg nekünk a szántóföld konkolyáról mondott példabeszédet.
37Ki felelvén, mondá nekik: Az, ki jó magot vet, az ember fia.
38A szántóföld pedig e világ; a jó mag, azok az ország fiai; a konkoly pedig a gonosz fiak.
39Az ellenség, ki azt vettette, az ördög; az aratás a világ végezete; az aratók pedig az angyalok.
40Tehát valamint összeszedetik a konkoly, a tűzben elégettetik, úgy leszen a világ végezetén.
41Az ember fia elküldi angyalait, kik az ő országából mind kiszedik a botrányokat és azokat, ki gonoszságot cselekesznek,
42és tüzes kemenczébe vetik őket. Ott leszen sírás és fogak csikorgatása.
43Akkor az igazak fényleni fognak, mint a nap, az ő Atyjok országában. A kinek fülei vannak a hallásra, hallja meg.
Ugrás a hivatkozott fejezethez
